Zsendovics Gergely – Az ötvös

Az alábbi írás Robi blogján jelent meg. A riport annak kapcsán készítette, hogy megtetszett neki amit csinálok, és engem tisztelt meg azzal, hogy elkészíthettem az eljegyzési gyűrűt amit a párjának tervezett. Változtatás nélkül áttettem.

Ismeretségünk úgy kezdődött, hogy Ritának szerettem volna készíttetni saját tervezésű eljegyzési gyűrűt. Egy email megírásával, árajánlat kéréssel indult minden. Majd miután elkészült a gyűrű és a célját is betöltötte – megkértem Rita kezét – egy kis korrekcióra volt szükség a gyűrű méretét illetően. Ekkor kerestük fel Gergelyt otthonában, Tinnyén.
Majd minkor Tinnyéről Budapest felé utaztunk, fogalmazódott meg bennem az az ötlet, hogy készüljön egy interjú, vagy riport Gergellyel. Következzen hát egy szerintem nagyon érdekes riport, melyben megpróbáltuk kifaggatni az ötvös mestert, Zsendovics Gergelyt.

Kérlek, mutasd be magad pár szóval.
Zsendovics Gergely  vagyok, ötvös, egyedi ékszerek tervezésével és készítésével foglalkozok, több díjnyertes versenymunkával is büszkélkedhetek. Munkáimból ízelítőt találhattok itt.

Miért választottad ezt a szakmát?
Ez egy érdekes történet. Nem én választottam ezt a szakmát, a szakma választott engem. Általános iskola 8. osztály, pályaválasztás. Volt akkoriban egy nagyon jó rajz tanárom. Szerettem rajzolni, ő ezt észrevette és értékelte. Javasolta, hogy ebbe az irányba menjek tovább. Nekem is tetszett az ötlet, grafikus leszek. Jelentkeztem a Pécsi Művészeti Szakközépiskolába. A felvételi papíron két szakot kellett megjelölni a négy lehetőség közül. Ugyebár én grafikus leszek, aláhúztam.
De kellett még egy vonal valahova. Volt textil tervező – szőjjenek a lányok, az nekem nem való. Volt keramikus – én nem szeretnék hideg sárban tapicskálni, ezt biztos nem jelölöm meg. (elnézést a keramikusoktól, nyolcadikos fejjel csak ennyit láttam a mesterségükből) és volt az ötvös, amiről konkrétan semmit nem tudtam, még azt sem mit jelent a szó (!). Amikor a papírt kitöltöttem nem is volt mellettem senki akit megkérdezzek, így aláhúztam. Nem mindegy? Én grafikus leszek. A felvételi beszélgetésen szimpatikus lehettem az ötvös szakoktatónak – vagy ellenszenves a grafikatanárnak- de ami a legvalószínűbb nem ütöttem meg rajztudásban azt a szintet ami a grafika szakon kellett. Esetleg mindenki grafikára jelentkezett és az adott emberanyagból fel kellett tölteni a többi szakot is. (Ez esetben még jó hogy nem textiles lettem!)
Az ok végülis nem derült ki, de felvettek ötvös szakra. Nem voltam boldog, azzal vígasztaltak, hogy örüljek, hogy bent vagyok, onnan már sokkal könnyebb lesz szakot váltani.  Három négy hét után kiderült, hogy dehogy akarok én szakot váltani. Elvégeztem az iskolát, majd érettségi után jelentkeztem az akkor még 6-os számú Kézművesipari Szakképző Iskolába, vagy valami ilyesmi neve lehetett. Magyarul a Práterbe. Ide nagy mellénnyel érkeztem, mert négy éve azt tanultam amit a leendő osztálytársaim soha, vagy legfeljebb az előkészítő alkalmával.
Az első hetekben még nyeregben voltam, majd a második hónapban megtanultam mi mindent  nem tudok. Első félévre az osztálytársaim utolértek, innentől nekem is oda kellett tennem magam. Az iskolai szakmai versenyeken jól szerepeltem, így a végén nem is kellett szakvizsgát tennem. A második év végére egyetlen előnyöm maradt a Pécsen töltött évekből, hogy én tudtam tervezni.Nem csak rajzolni valamit, hanem lerajzolni azt amit készíteni szeretnék, vagy azt még öt-tíz különböző változatban. Sajnos (vagy szerencsére? nézőpont kérdése) ezt nem nagyon lehetett akkoriban megtanulni a Práterben.

Volt-e valamilyen nagy szakmai sikered?
Voltak szakmai sikerek, kezdve a középiskolától (OKTV) majd a Práter utca szakiskolában.

De amire igazán büszke vagyok azokat már alkalmazottként értem el.
A Tahitian Pearl Trophy-n több évben is megmérettük magunkat. Itt értünk el igazi sikereket, feleségemmel Iringóval együtt.
Volt olyan év amikor a nemzetközi verseny kelet-európai vagy magyarországi fordulóján 1.-2.-3. helyezéseket hoztuk el különböző kategóriákban. Vagy Iringónak egy nagyon szép 2. helyezés amit opál versenyen ért el Ausztráliában. Mondhatjuk, hogy az opál az Ausztráloknak erősen hazai pálya, mégis sikerült innen Magyarországról olyan ékszerrel nevezni amit a kategóriában ilyen magasra értékeltek.
De ekkor még alkalmazottként a cég hírnevét erősítettük.
Mióta saját vállalkozásban dolgozunk nem veszünk részt versenyeken. Ennek több oka van. Részben azért, mert nem jutnak el hozzám a verseny kiírások, részben azért, mert anyagilag megterhelő egy ilyenen részt venni, és azért mert ez nem igazán térül meg. Ennek nincs hírértéke, ellentétben azzal, hogy melyik celeb mit reggelizett.

Mi volt az eddigi legextrémebb gyűrűd, vagy más ékszered?
Nem jellemző az extrém ékszer nálunk. Bár volt egy olyan ami fehéraranyból készült, és a gyémántok mellett tigrisbajusz és elefántfarokszőr van benne, vagy olyan karikagyűrű ami pajszerből készült, de ezekről írtam korábban a blogomban itt: / www.egyediekszerek.blog.hu /

Volt-e olyan kérés, amit valamilyen okból visszautasítottál?
Ha valamilyen kérést visszautasítottam, vagy visszautasítok, akkor annak szakmai oka van. Természetesen nem lehet mindent elkészíteni amit az ember elképzel. De ideológiai okokból soha. Nem feltétlenül értek egyet minden munkámmal, de nekem nem is ez a dolgom.

Mit szeretsz a gyűrűkészítésben a legjobban?
Erre a kérdésre most valami nagyon fenkölt választ kellene adnom, az alkotás szabadságáról, vagy ilyesmi,  de én ilyet nem tudok.

Szögletes karikagyűrű.
„Néhányan tartanak tőle, pedig kényelmesebb mint egy hagyományos kerek”

 

Szeretem mert látványos.

Szeretem mert megbecsülik a tudásom.
Szeretem mert olyat is tudok amit nagyon kevesen ebben az országban.
Szeretem mert személyes kapcsolatra épül és szeretem mert jövedelmező. Ez a végére lehet, hogy imidzs romboló, de ha egyszer így van. Ezt mindenki tudja legfeljebb nem mondja.
 

Ért-e valamilyen kudarc a szakmádban?
Volt szakmai kudarc is. Nem sok, de van olyan amit nem tudok elfelejteni. Ez is még az ifjú alkalmazotti időkből, amikor egy türkizköves fülbevalót kellett volna megjavítanom. Nem lett volna szabad elvállalni, mert olyan állapotban volt és a veszély, amit a javítás hordozott nem volt egyensúlyban a várható profittal. De megsajnáltam a nénit. A végére a fülbevalót újra kellett készíteni, ami mint kiderült rendkívül nehéz feladat. Csak sokadik próbálkozásra sikerült elkészíteni. Nem ártott a pofon, de nem is szívesen emlékszem rá vissza.

 

Látsz e feljődést, változást a mostani és a 10 évvel ezelőtti gyűrűiden?
Persze hogy látok! De ennek nem csak az én szakmai fejlődésem az oka. A technika is rohamosan fejlődik, és ezzel az elvárások is nőnek.

Eljegyzési gyűrű a tulipán jegyében
 
 
Titánium és fehérarany
Ma már sokszor megmosolyogtató a 90-es években készült ékszerek fazonja vagy kivitelezése. Szerintem ez lehetett az az idő amikor már bárki lehetett ötvös. Sokan olyanok is belevágtak, akiknek nem volt hozzá tehetségük. Hozzáteszem ha visszabb megyünk a 90-es évektől jóval korábbra akkor századokkal korábbról vagy akár évezredekkel korábbról találhatunk olyan ékszereket amik megdöbbentőek, nem csak az akkor technikai szinthez képest de még mai szemmel is.

„Modern technika nélkül ez nem ment volna”
 
 De a kérdés nem ez volt. Első sorban szakmai szemléletben van különbség a 10 évvel korábbi önmagamhoz képest. Mást láttam szépnek akkor és mást most. A technikai fejlődéssel kitágultak a határok. Hol volt még akkor Magyarországon elérhető 3D nyomtató CNC maró, huzalszikra forgácsoló vagy lézerhegesztő?  Ma ezek mind elérhetők, sőt sokszor nélkülözhetetlenek.
 

Milyen anyagokkal dolgozol?
A karikagyűrűknél az örök klasszikus az arany. Ennél sokkal keresettebb a fehérarany.

Sok megrendelésem van titániumból, és vannak a ritkaságok a platina, a rozsdamentes acél,  az elefánt csont (legális forrásból!), a palladium. 

Platina karikagyűrű
 
 Van, hogy nem az anyag hanem az eljárás az érdekes. Ilyen a damaszkolt acél. Ezt a kovácsolási  eljárást kardkészítésnél használták.

Damaszkolt acél.
„Nagyon érdekes technika, a pontos minta nekem is meglepetés, mert csak a legvégén mutatja meg magát”
 
Damaszkolt acél és rozé arany
 
Vagy ehhez hasonló a mokume gane ami egy ősi Japán technika ami szintén kovácsolási eljárás, de különböző színű fémek alkalmazásával.
 

Hol dolgozol?
Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a műhely és az otthonom egy helyen van, így sokat lehetek a családommal és a munkaidőt rugalmasan tudom kezelni.

 
Munka közben
Ha szükséges éjfélkor is a műhelyben lehetek amikor a gyerekeket már letettük, és az sem baj, ha másnap csak 11-kor kezdem a munkát, ha elvittem Lili lányom az oviba, elintéztem a napi bevásárlást, vagy elolvastam egy érdekes cikket az újságban.
 

Melyik a kedvenc anyagod, amivel a legjobban szeretsz dolgozni?
Nem tudom, ezen még sose gondolkodtam. Ha szakmai szempontból nézzük szinte mindegy.

– nem szeretem az ezüstöt. mert puha és a végeredmény nem lesz időtálló akármennyit dolgoztam vele.
– nem szeretem a rezet mert szó szerint büdös munka közben. ezen kívül allergén és zöldül
– nem szeretem a fát, mert nem megbízható anyag. ha a fémet meghajlítom akkor az meg van hajlítva és pont. ha a fát síkra csiszolom, az egyáltalán nem biztos hogy másnap is sík lesz.
– az aranyat szeretem. látványos, színes, kezes -az történik amit szeretnék, nincsenek meglepetések.
Magyaros vésett karikagyűrű.
„Nagyon örülök, hogy a nemzeti motívumkincs újra előtérbe kerül”
 
– szeretem a titánt annak ellenére, hogy szűkek a lehetőségek titánnal. nem tudok mindent elkészíteni.
– a platinával sok baj van, ennek ellenére szeretek vele dolgozni.
– a mokume gane és a damaszkolt acél kuriózumok. Ezeket ezért szeretem, mert olyat készíthetek amire különösen büszke lehetek.
 
 
 

Mindenki saját ötlettel érkezik hozzád vagy teljesen rád bízzák a dolgot?
Rendszerint vannak ötletek. Pláne ha valaki karikagyűrűt szeretne.  Hogy ezek mennyire sajátok vagy mennyire a korábbi munkák inspirációi az más kérdés. Kell hogy mindenkinek legyen valami elképzelése. Ha más nem miután végignézi a képeket el tudja dönteni mi nem tetszett. Ha még azt is el tudja mondani mi tetszett, akkor már nem lesz gond.

Gyakori ügyfél még az akinek korábban karikagyűrűt készítettem és később születésnap évforduló vagy karácsony kapcsán keres meg, hogy szeretne valamit a párjának. Ők is nagyjábból tudják miket készítek, tudják mit várhatnak.
Az, hogy valaki azzal keres, hogy csináljak valami szépet, az nagyon ritka. Ilyenkor kérdezek a megajándékozottról -ha nem ismerem és az információk alapján elkezdek rajzolgatni. A rajzokat elküldöm és ebből kérek iránymutatást, hogy az a bal fölső egész jó, de legyen kicsit…  stb…  készül még 4-5 verzió mire mindenki elégedett a látvánnyal. Ha a terv megvan mehet a munka.
 

Van kedvenc gyűrűd?
Van. Egy nagyon egyszerű de látványos fazon. kb 6-7mm széles, lapos, a női egyik oldala körbe rakva gyémántokkal.

A kedvencek


Tudom, ez nem egy különleges dolog, de én ezt szeretem.
Készült is ilyenből sok verzió több színnel. Ami a képen van titán + rozé arany + gyémántok 
 

Gyűrűkön kívül más ékszereket is készítesz?
Készítek én mindent amivel megtalálnak. Első sorban az esküvői témakör fekszik: eljegyzési gyűrű, karikagyűrű, mandzsettagomb, fülbevaló, nyakék, de időnként akad kulcstaró, névjegytartó, óra sőt még tortalapátot is csináltam.

A folyamat: tervezés
A folyamat: anyag előkészítés

A folyamat: megmunkálás közben
A folyamat: Az elkészült mandzsettagomb
 

Általában mennyi idő alatt készül el egy-egy gyűrű?
Más dolog a vállalási idő és más a vele töltött netto munkaidő. Az előbbire négy hetet szoktam rendszerint kérni, de ezt is igyekszem rugalmasan kezelni. Ha valakinek 3 hét van az esküvőig, akkor nem fogom elhajtani.

Gyakran találkozol olyan férfiakkal, akik épp szívük választottjának szeretnének eljegyzési gyűrűt készíttetni?
Természetesen igen, mert én vagyok az aki ezt el tudja készíteni. Ha meg szeretnéd kérni a párod kezét, és nem egy tálcáról szeretnél választani a körúton vagy a west-end ben hanem valami személyeset szeretnél, akkor keresel valakit aki ezt el tudja készíteni.

Mint ahogy ezt Te is tetted nemrég.  És bizony ezzel az ötlettel nem vagy egyedül, ez másoknak is eszébe jut.

Rita eljegyzési gyűrűje fehér aranyból
 
Megszületik az elhatározás, billentyűket / érintőképernyőt ragadsz, beírod a keresőbe hogy egyedi ékszerek, rákattintassz a képtalálatokra és ha mindkettőnknek szerencséje van, akkor engem fogsz megtalálni.
 

Milyen terveid vannak a jövőben?
Az önálló vállalkozás beindítása óta elsősorban egyedi karikagyűrűk készítesével foglalkozunk. Célunk hogy mindenkinek saját elképzelései szerinti karikagyűrű készüljön, mindez bárki számára elérhető áron.  Ennek elérése érdekében több féle anyagból dolgozunk, a luxus kivitelű platinától a klasszikus aranyon vagy az ősi damaszkolt acélon át a modern titániumig.

  Egyre többen keresnek meg minket, ennek ellenére bővíteni nem szeretném a vállalkozást. Szeretném megtartani a családias környezetet. Azt gondolom, hogy csak akkor tudom garantálni, hogy az ékszerek megfelelnek az általam támasztott minőségi elvárásoknak, ha azok mind a saját kezeim közül kerülnek ki.
 
↑ Vissza a tartalomjegyzékhez ↑