Damaszk acél
Egy kollekció részeként került ebbe az összeállításba ez a damaszk acél fülbevaló. A kollekcióban karikagyűrű és medál szerepel még a fülbevaló mellett. Hasonló koncepcióval de más szín összeállításban mandzsetta gombot is készítettem.
Másik gyűrű leírásánál említettem a körös és a csíkos struktúrájú nyersanyagot. Íme a körös. A körös minta olyasmi mintha néhány karácsonyról megmaradt mákos/diós bejgli rudat gyűjtenénk össze és tömbösítenénk. A rudakat beállítanánk egy vödörbe szépen szorosan egymás mellé, majd a vödröt felöntenénk valamivel -nem is tudom nyers tészta?- ami a csigás hengerek között kitölti a réseket. Miután megkötött/megszáradt/egybeállt a bejgli egy tömbbé, ebből a tömbből vágunk egy képzeletbeli nagy szeletet. Ezen a szeleten sok csiga lesz egymás mellett. ez a gyűrűnk mintája. Igen ám, de ha ebből a szeletből oly módon készítünk gyűrűt, hogy csak fúrunk rá egy lyukat, akkor a körös/csigás mintánk kárba veszik, kár volt bajlódni a bejglivel. Azaz a minta az anyagnak rossz oldalán van. Jelenleg a henger alkotóján, de nekünk a paláston kellene lennie. Ezért ki kell azt fordítani.
Na valahogy így megy ez az acélból is. A kiinduló nyersanyag henger formájú. Kb olyan arányt kell elképzelni mint egy pezsgőtablettás henger. A henger pedig teletömve szívószállal, a szívószálban kisebb szívószál, a kisebb szívószálban pedig spagetti. Mindez acélból. Ebből vágunk egy vékony szeletet, fúrunk rá egy lyukat majd kifordítjuk. Ezzel megvannak a gyűrű alapok, amit esztergálással reszeléssel a végleges formára és méretre alakítunk. Minta még mindig nem látszik semmi, ezért ha kész, jöhet a feltárás a savazással.
A fülbevalóba egy egy ilyen szelet került, de ez esetben nem volt szükség kifordításra. Kerete rozé arany.